Amikor elkezditek szervezni az esküvőt, van egy szó, amitől a legtöbb modern pár kiráz a hideg: „vőfély”.
Azonnal beugranak a képek: rigmusos versek, amiket a nagynénik még bírnak, de a barátaitok kínosan feszengenek. Kifulladásig erőltetett játékok. Szexista viccek az anyósról.
És persze felmerül a kérdés: kell ez nekünk? Vagy válasszuk a modernebbnek hangzó „ceremóniamestert”? De mi van, ha az is csak egy „vőfély CM-bőrben”?
Mint valaki, aki DJ-ként és CM-ként is száz esküvőt látott, segítek tisztába tenni a dolgot. A ceremóniamester vagy vőfély kérdés nem stílusbeli különbség. Hanem két teljesen más szakma.
Tartalomjegyzék
A „Rémálom” Lista: Amitől (teljesen jogosan) féltek
Amikor a párokkal beszélgetek, 90%-ban ugyanazok a félelmek jönnek elő. Ezeket én is láttam már (sajnos) DJ-ként a pult mögül:
A „Ciki Játék” Faktor
A valóság: Láttam már olyat, hogy egy vőfély hölgyeket „lovagoltatott” egy lábpumpán, hogy lufit fújjanak, ami finoman szólva is egy szexuális aktusra hajazott. A násznép fele feszengett.
A valóság 2: volt olyan játék is, ahol pároknak kellett egy hatalmas alsónadrágba belebújniuk. A férfiaknak ez kevésbé kellemetlen (hiszen nadrágban vannak), mint a szoknyában lévő hölyeknek, akiknek a szoknyája folyamatosan felcsúszott… Kínos? Annál is inkább.
A „Kínos Viccek” és Rigmusok
Az a fajta humor, ami az anyós „sárkány” mivoltán, vagy a házasság „rabságán” alapul. Vagy a rigmusos, verselős felkonferálások, amik ma már inkább erőltetettnek hatnak, mint ünnepélyesnek.
Az Erőltetett Menet
„Most pedig kötelező táncolni!”, „Aki nem játszik, az…” – Amikor a „műsorvezető” fontosabbnak érzi a saját forgatókönyvét, mint a vendégek és a ti valós hangulatotokat.
A „Részeg Szolgáltató”
A legdurvább. Hallottam pároktól sztorit, ahol a vőfély a tortavágásra annyira részeg volt, hogy az ifjú párra támaszkodva, artikulálatlanul „konferálta fel” a pillanatot. Olyat is sokszor hallok, hogy már a nyitótáncra ittas állapotba kerül a vőfély. Ez a totális bizalomvesztés.
Látod, ezek valós félelmek. És a probléma az, hogy sok hagyományos vőfély (vagy magát CM-nek nevező vőfély) még mindig ebben a világban él.
Akkor mit csinál egy MODERN Ceremóniamester? (Spoiler: Pont az ellenkezőjét)
Az én filozófiám (és a modern CM szakmáé) 180 fokban más. A ceremóniamester nem főszereplő, hanem rendező.
A CM egy „Láthatatlan Pajzs”
Az én dolgom nem az, hogy a középpontban legyek. Az én dolgom, hogy a háttérben tartsam a frontot. Én egyeztetek a konyhával, hogy ne hűljön ki a leves. Én kezelem diszkréten a váratlan helyzeteket (pl. ha esik az eső, va
Csak Stílusosan (Ha Egyáltalán Kéritek!)
A „ciki” játékokat én is utálom. Ha szeretnétek játékot, az modern, ízléses, és a társaságot összekovácsoló lesz (nem megalázó). De ha nem kéritek? Szuper! Egy jó bulihoz nem kellenek kötelező játékok.
Nincsenek Rigmusok és Kínos Viccek
A kommunikációm laza, profi, de tisztelettudó. Úgy beszélek a vendégeitekkel, mint egy stílusos házigazda, nem mint egy vásári kikiáltó. Nincs anyós-vicc, nincs szexizmus.
A „Flow” a Szent Grál
Egy profi CM a DJ-vel és a fotóssal „együtt lélegzik”. Ha látom, hogy a buli a csúcson van, nem fogom szétszedni a táncteret egy „kötelező” programponttal. Megvárjuk a megfelelő pillanatot. A cél a gördülékeny este, nem a merev forgatókönyv kipipálása.
100% Profizmus és Józan Ész
Ez alap. Számomra ez egy munka, egy bizalmi pozíció. A megjelenésem, a kommunikációm és a józanságom nem kérdés.
A Döntés: Műsort akartok vagy Élményt?
A ceremóniamester vagy vőfély kérdés valójában erről szól.
Egy harsány műsort akartok, ami tele van kockázattal, és ahol feszengenetek kell, hogy mi lesz a következő kínos pillanat?
Vagy egy gördülékeny, stílusos, „ciki-mentes” élményt szeretnétek, ahol egy láthatatlan profi leveszi a vállatokról az összes stresszt, és nektek csak annyi a dolgotok, hogy élvezzétek a bulit?
Ha az utóbbit keresitek, és egy modern, laza, de 100%-ig megbízható rendezőre van szükségetek, akkor nézzétek meg, én hogyan dolgozom.
